Lermontov - a vers "BORODINO"
- Mondja, bácsi, ez nem semmi
Budapest, perzselte tűz,
Francia adott?
Nos valóban voltak harcok harc,
Igen, azt mondják, mi!
Nem csoda, hogy emlékszik az összes Magyarországon
A nap BORODINO!
- Igen, vannak olyan emberek a mi korunkban,
Nem, hogy a jelenlegi törzs:
Heroes - nem te!
Kaptak egy bad beat:
Kevés visszatért a területen.
Ne legyen az Úr akaratát,
B Moszkva nem adja!
Mi már régóta távozott csendben,
Ez bosszantó, harctéri várakozási
Morogva öregek:
„Mi vagyunk? A téli negyedévben?
Nem merik, talán a parancsnokok
Aliens szakadás egyenruha
Mintegy magyar szuronyok? "
Aztán találtunk egy nagy területen:
Ott járják, ahol a vad!
Ők építették egy erődöt.
Fülünket nyitva!
Egy kis reggeli világít a fegyvert
Az erdők kék top -
A francia van ott.
I lőtt a díjat a fegyvert szűk
És azt gondoltam: veszek egy másik!
Várj egy percet, testvér musyu!
Mi van csalni, talán a harc;
Ó, megyünk fájni fal,
Ó, mi áll a fejét
Az Ön otthonában!
Két nappal később voltunk egy lövöldözésben.
Mire jó egy fajta kicsit?
Vártuk a harmadik napon.
Mindenütt hallatszottak a beszéd:
„Itt az ideje, hogy a tartály!”
És itt a szörnyű játékteret
Nightshade esett.
Lefeküdtem, hogy egy nap az árboc,
És akkor lehetett hallani hajnal előtt,
Ahogy ujjongó francia.
De nyugodt volt a táborban nyitva:
Csákó akik megtisztítják minden megverték,
Ki kihegyezett bajonett, motyogva dühösen
Harapott hosszú bajuszát.
És csak az ég világít,
Hirtelen megmozdult zajosan,
Felvillantotta az operációs rendszerek.
Az ezredes született a markolat:
Szolgája a királynak, az apa a katonák.
Igen, sajnálom őt, ütött Bulatov,
Alszik a földön nedves.
És ő mondott egy villanás a szemet:
„Srácok! Budapest nem nekünk mi?
Umremte azonos Moszkva közelében,
Ahogy a testvérek meghalni! "
És megígérte, hogy meghal,
És megtartotta a hűségesküt
Mi vagyunk a Battle BORODINO.
Nos Nos volt egy nap! Repül a füst
A francia mozgott, mint a felhők,
És mégis mi erőd.
Lancerek színes ikonok,
Dragoons a Ponytails,
Minden villant előttünk,
Minden általunk felkeresett itt.
Nem fogja látni ezeket a csatákat.
Zászlók kopott, mint az árnyék,
A füst a tűz ragyogott
Úgy hangzott Bulat, sörét sikoltozva,
Kézi harcosok vágjuk fáradt,
És magok fly beavatkoztak
Mountain véres testek.
Belekóstoltam az ellenség azon a napon sok,
Mit jelent a magyar küzdelem eltávolítani,
A közelharc.
Megrendült a föld - mint a mi mellek,
Vegyes egy csomó ló, ember,
És több ezer lövés fegyver
Beolvadt elhúzódó üvöltés.
Itt sötétedésig. Mind kész
Zautra kezdeni egy új küzdelem
És vége előtt állni.
Itt megrepedt dob -
És busurmany visszavonult.
Aztán elkezdtem számolni a sebek,
Elvtársak hitt.
Igen, vannak olyan emberek a mi korunkban,
Erőteljes, élénk törzs:
Heroes - nem te.
Kaptak egy bad beat:
Kevés visszatért a területen.
Amikor használni nem Isten akarata,
B Moszkva nem adja!
A pontosság a csata leírását festmények és pontosságát pszichológiai jellemzői a hős áthaladt egyfajta költői nyelv, mely V. G. Belinszkij írta:”. Minden szó, amit hallani egy katona, olyan nyelven, amely szüntelenül, hogy egy durva ártatlan ugyanakkor nemes, erős és teljes a költészet "
Belinszkij is megjegyezte, hogy a fő gondolata a vers fejeződik ki a második vers: „Ez a gondolat - a panaszt a jelenlegi generáció, szunnyadó nyugvó, sok az irigység a múltban, így teljes a dicsőség és a nagy tettek.” - írta Belinszkij, azzal érvelve, hogy „a vágy az élet” összeköti „BORODINO” számos Lermontov versei, tele „energia és jogos felháborodás”
Leo Tolstoy nevű Lermontov verse „gabona”, „Háború és béke”
