És emlékeztetett, hogy már nem jött ...

És elsiet üveget az autópályán,
Döbbenten, műanyag, egyszerű.
Ültünk egy órát, nem elválasztva látszó,
Nem „marad”, vagy „vár”;
Azt éjszaka ötvenhat.
Adott nekem egy lift, a vasútállomás, nagybácsi,
Fogsz teljesen üres.

Mi a legnehezebb megszokni -
Egyedül vagyok, mint egy öngyilkos merénylő vagy egy halász.
Azt odnee akik hazudnak, fogott
Hideg kívül: I nyúlbéla.
Azt odney minden részeges és a kutyák.
Tud olyan reménytelenül kuncogni,
Mi úgy tűnik, hogy ez a helyzet az én dohány.

A ceruzabél, a nyelv a tőr
(A horony a penge - mint egy tű)
Örülök, hogy futni,
Mivel ez nálam a sarokban,
Ahelyett, hogy a halláskárosodás, a hányinger és homály.
Ijesztő akarja, hogy imádják,
Elkényeztetett és becses.

És emlékeztetett, hogy már nem jön.
Szóval tényleg nem.

6 éves Címkék: vers

Csak a regisztrált felhasználók vehetnek részt a vitában is.

Eh. Ifjúsági! Minden kerül sor mind a fehér alma szín, Ne légy szomorú, az élet annyira pozitív, és a fekete csík mindig fehér polosischa.

Nem szeretném, ha ilyen szomorú tapasztalatok ...

ahhh ... nos, már nem fognak uzhe.inache küldte stih.on nekem zatsepil.no mind tapasztalt és szerencsére minden jó)

hihihi) az egyik az én cica)

Azaz, ez egy igazi cica a tényleges kalap?

Azaz, ez egy igazi cica a tényleges kalap?

Én nagyon félek, hogy tvoo.A Vera Polozkova ... Szomorú ... és nagyon is valós leírt ...

miért félnek? )

Szép és szomorú ...

teljes verzió